1391. május hetedikei az első írásos emlék, mely Szabadkát említi, azonban a városnak már korábban is léteznie kellett, ugyanis bizonyított tény, hogy a környék már 3000 évvel ezelőtt is lakott terület volt.

A nagy tömegeket mozgató áttelepülések következtében a határmenti térséget magyar, horvát, bunyevác, szerb, német, zsidó, szlovák és más lakosok népesítették be. A várost először Zabadka néven említik, majd nevét 1391-től több mint kétszázszor változtatták meg.

Jelentősebb elnevezései: Szent Mária, Maria Theresiopolis, Maria Theresienstadt, Szabadka és Subotica.

Kevesebb, mint két évtized leforgása alatt, a XIX. század végén és a XX. század elején a város fantasztikus urbánus, ipari és kulturális fejlődésen ment át.

1869-ben a vasútvonal kiépítésével fejlődésnek indult a kisipar, a gyáripar és a kereskedelem, további ösztönzést adott 1897-ben az áramelosztó kiépítése valamint a villamos elindítása.

A város jelenlegi iparának gyökerei a múlt század végére nyúlnak vissza – a Hartmann & Conen cég volt az első az országban, mely hűtőházakat alkalmazott a kivitelre szánt hentesáru raktározására, a Klotild műtrágyagyárat 1904-ben alapították. A Ruff testvérek 1917-ben indították el az édességek gyártását, a Sever villanymotorgyár pedig 1923-ban nyitotta meg kapuját. 

Az első szabadkai intézmények megalapításával, a XVIII. században, Szabadka korszerű középeurópai várossá fejlődött.


Az első szabadkai Gimnázium 1747-ben,
az első zenede 1868-ban, az idősek otthona 1766-ban nyílt meg, az első nyomdát 1844-ben nyitották meg, a könyvtárat 1846-ban, a színházat pedig 1854-ben építették fel. Palics 1845-ben lett gyógyfürdő. 

Az első újság 1848-ban jelent meg. A pécsi Angelo Bianci 1899-ben vetített először itt filmet. Lifka Sándor 1910-ben építtette fel az első mozit, Ivan Sarić pedig 1910-ben szállt fel először a saját maga készített repülőgéppel. 1920-ban alapították meg a jogi egyetemet.