Investirajte u Subotici
Palics
http://www.adobe.com/go/getflashplayer

Notice: You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MySQL server version for the right syntax to use near 'FROM `menu` WHERE `id` = '115' LIMIT 1' at line 1 in /home/sinvest/public_html/library/MYSQL.php on line 149

Warning: Creating default object from empty value in /home/sinvest/public_html/library/FUNCTIONS.php on line 188

A Palicsi-tó és az azonos nevű turisztikai központ mondén nyaralóhely és gyógyfürdő volt a századfordulón. Palics külalakja folyamatosan változott, fejlődött, korszerűsítették, de sikerült elkerülnie a turizmus iparosodásának kísértéseit. Ma ideális hely a pihenésre. Az idelátogató hűsölhet a száz éves fák árnyékában, fürödhet a tóban és a termálvizes medencében, vagy élvezheti a környékre jellemző kiváló ételek és italok kínálatát. Egyedülálló építészet, sportlétesítmények, barátságos házigazdák jellemzik Palicsot.

Palics település és az azonos nevű tó a 46o03' 35'' északi földrajzi szélességen és a 19o 43' 29'' keleti földrajzi hosszúságon terül el, Szerbia legészakibb részén, mindössze 8 kilométerre Szabadkától, amely a legközelebbi nagyobb település.

Palicson mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik. Évente átlagosan mintegy 2100 órán át süt a nap (a horvát tengerparti Opatijához hasonlóan). Nyáron a levegő átlagos hőmérséklete 20§. Leggyakrabban északnyugat-délkelet irányú szél fúj.

A tópart 17 km hosszú, a tó pedig 4.6 km2-en terül el, és 4 szektorra oszlik. A legjelentősebb szektor a turisztikai, amely 3,8 km2 területű. A tó átlagmélysége 1.9 m. Fürdőidényben a víz hőmérséklete 18’C és 25’C között van. A tó halban gazdag. Egy kilométer átlójú területen három attraktív strand is van.


A tó keletkezése
Az egyik legenda szerint a Palicsi-tó a Pannon-tenger maradványa, egy másik szerint egy Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett, aki ott legeltette nyáját.
A tó régen keletkezett forrásvízből, annak ellenére, hogy a vize nagyobbrészt a völgyet feltöltő csapadékokból származik. A víz összegyűlt a környező területekről, kimosva a nátrium kloridot, és ilyen módon a tó vize sós lett.
A Palicsi-tavat 1462-ből származó dokumentumban említik először Paly néven. A tóról 1690-ben készült az első rajz, illetve térkép (Paligo Palus).

Palicsi fürdőhely és gyógyfürdő

Már a XVIII. század végén ismeretes volt, hogy a tó vize és iszapja gyógyhatású. A szabadkai orvosok 1837-ben fürdő kiépítését javasolták a tóparton. 1845-ben a Fürdőépület mellett, amely néhány kabinból állt, felépült a Nádas vendéglő is. Ez képezte az alapját a későbbi fürdőhelynek és gyógyfürdőnek.
A gyógykezelésen kívül (elsősorban csont- és bőrbetegségek gyógyítása), a látogatókat a változatos szórakozási lehetőségek vonzották Palicsra. Az 1880-as években kezdődik a Palicsi fürdő aranykora, miután 1883-ban kiépült a Budapest -Zimony vasútvonal és 1897-ben a Szabadkáig vezető villamosvonal. A Palicsi fürdőhely és gyógyfürdő látogatóinak száma folyamatosan nőtt egészen az  I. Világháború kezdetéig.

A háború utáni időszak
Az I. Világháború után, akkor már Jugoszlávia részeként, a Palicsi-tó keleti partján kiépítették a Nagy (Férfi) strandot, amely az akkori Jugoszláviában a legnagyobb ilyen célú építmény volt.
A II. Világháború után folytatódott Palics szépítése. 1950-ben a fenyvesben Nyári színpad épült terméskőből, ahol azóta már sok művész vendégszerepelt. Ugyanebben az évben nyílt meg az Állatkert is.
A XX. század hatvanas éveiben létesült a Sportközpont, amelyhez futball-, röplabda-, kosárlabda- és kézilabdapálya is tartozott. A keleti parton Víkend telep épült, ahol több szabadkai vállalat is épített nyaralót munkásainak üdültetésére.

A tó szanálása
A vízszint folyamatos csökkenése, a forróságok, a halállomány csökkenése következtében, továbbá a szélcsend és a tóba került szennyvíz miatt, már a XIX. század végén is feljegyzések arról, hogy a tóban burjánzásnak indult a növényzet. Ez a folyamat idővel megismétlődött.
Ennek a problémának a kulminációja 1970 nyarán következett be, amikor a víz túlzott szennyezettsége és az ellenőrizetlen alga-virágzás következtében a vízben oxigén-hiány lépett fel, ami miatt a tó szinte teljes élővilága elpusztult. 
A tavat 1971-ben kiszárították, eltávolították az iszapot. Felépült a szennyvíztisztító, majd 1976-ban a tavat ismét feltöltötték vízzel. Azóta a víz minőségét a szakemberek gondosan ellenőrzik és óvják.

Palics újabbkori története
1978-ban létesítették Palicson az első hévíz furatot, 1984-ben pedig termálvizes medence épült.
A meglévő szennyvíztisztító mellett 1995-ben üzembe helyezték a Tisza - Palics csatornát, ami jelentősen hozzájárult a tóvíz minőségének megőrzéséhez.
2000-ben a régi villák stílusában modern szálloda épült, mely a Prezident nevet kapta, majd utána néhány régi palicsi villa felújítására és kis luxus szállodákká alakítására került sor.
Palics kiváló és ismert turisztikai lehetőségként került a köztudatba és 2007-ben fogadták el  Palics fejlesztési tervét - Főtervet.

Palicsi séta
Amikor a XX. század elején felújították a Palicsi gyógyfürdőt, az új, pihenésre és szórakozásra szánt épületek tervezőinek az volt az elképzelése, hogy a fürdőhelyre egy díszbejáraton jussanak be a látogatók, egy faragással díszített kapun, amely tulajdonképpen a palicsi Víztorony. A sétány azután a Nagy parkon halad keresztül, melynek telepítése még 1840-ben kezdődött. A park ma 19 hektárnyi területen fekszik, és egyedülálló hangulatát a természeti értékek és az építészeti örökség ötvözetének köszönhetjük.
Ehhez az örökséghez tartoznak: az említett Víztorony, a Nagyterasz, a Zenepavilon, és a Női strand. Ezeknek a monumentális létesítményeknek az ünnepélyes átadására 1912-ben került sor. A magyar szecessziós stílusban tervezték, melyet a magyar folklór, falusi kézimunkák, csipkék, hímzések inspiráltak. Ezeknek az egyedülálló építményeknek a tervezői ugyanazok az építészek, akik a szabadkai Városházát és a Zsinagógát építették – Komor Marcell és Jakab Dezső.
Mielőtt a Nagy teraszhoz érnének, forduljanak jobbra a széles sétányon a Tenisz klub felé, amely 1878-ban alakult, mindössze három évvel azután, hogy ennek a sportágnak a saját írott szabályai megszülettek, és keressék meg a parkban rejtőző Nyári színpadot, az ország egyik legszebb színpadát, melyet Baltazar Dulić szabadkai építész terméskőből épített fel, s amely 1950 óta számos koncert, fesztivál és előadás színhelye. A Nagy terasz, a valamikori fürdőhelyi társalgó (Kúrszalon), szándékosan úgy lett tervezve, hogy keresztül kelljen haladni rajta, és senki számára ne maradjon közömbös. Valamikor a monumentális bálterméről volt híres, mégis a két tágas, tóra néző terasz képezi ennek a létesítménynek a legjellegzetesebb részét.  A felújítás után új tartalommal bővült, korszerű tanácskozási központtá vált. A Nagy terasz mellett balra és jobbra található a Park és a Jezero szálloda (melyek a XIX. század közepén épültek), előttük pedig a híres Kék vázák. A vízistent ábrázoló vázák 1910-ben kerültek Palicsra, a pécsi Zsolnai Kerámiagyár ajándékaként. Ilyen vázák díszítették egykor a bécsi Városi parkot is.
A Nagy terasztól széles út vezet a tóig, elhaladva a Zenepavilon mellett, amely térzene céljából létesült, amit ma is gyakran szerveznek a palicsi látogatók szórakoztatására. A Víztoronytól a Nagy teraszon át egészen a tóig vezető sétány végén látható az Emlékkút. A rávésett női arcképről nem tudni, vajon egy palicsi tavi tündért akartak-e ábrázolni, de azt tudjuk, hogy az Emlékkút felállításával és az 1912. szeptember 15-én sorra kerülő ünnepi megnyitóval befejeződtek a Palicsi Gyógyfürdő felújítási munkálatai.
Palicsi sétánkat folytassuk a tópart melletti sétányon a Női strand felé, amely abban az időben, amikor még  más társadalmi normák voltak érvényben, elrejtette a fürdőzőket a kíváncsi tekintetektől – most viszont maga a különleges épület vonzza ide a látogatókat.
Folytatván a sétát tóparton, amely ma Vermes Lajos  nevét viseli az 1893-ban épült Vermes-villákhoz érkezünk: Lujza Villához és a Bagolyvárhoz, valamint a Vermes Lajost ábrázoló szoborhoz. A 2004-ben elhelyezett szobor Vera Počuča Gabrić szobrászművész alkotása. Vermes Lajos, szabadkai polgár, gazdag, előkelő családból származott, mecénás, a sport szerelmese és aktív sportoló. Palicson sportjátékokat szervezett 1880-tól egészen 1914-ig, melyekre több száz akkori legjobb sportolót vonzott ide szinte Európa egész területéről. Ezeknek a létesítményeknek a közelében alakították ki a versenyek helyszíneit, a sportpályákat. A parton lévő Halászcsárda valamikor tormaterem volt.
Annak ellenére, hogy itt véget ér a sétány, a palicsi sétánk még ezzel nem fejeződik be. Javasoljuk, hogy térjünk vissza a Nagyteraszhoz, melynek közelében található a szökőkút, Bela Našić szobrász 1913-ban készült alkotása, s mellette az 1914-ben felállított  Időjós házikó. A parkban elhelyezett számos szobor közül, melyeket szintén neves szobrászművészek alkottak, két, bronzból formált alakot emelnénk ki, az Anyókák nyugodtan üldögélve egy padon, szinte beleolvadnak a környezetbe. Ez az érdekes szobor Zlata Baranji, palicsi akadémiai szobrászművész alkotása.
Palicsot nem csak épületek és emlékművek alkotják, egyéb részleteket is kiemelhetünk, mint amilyen a Hamvas emlékére ültetett hársfa , akinek a Bor filozófiája című könyvét gyakran emlegetik a palicsi bornapokon.
Itt található a Kisvendéglő, amelynek helye és funkciója nem változott 1853 óta. Ez az étterem a hagyományaival és az általa nyújtott minőséggel Palics szinonimájává vált.
Folytatván a sétát, a ritkaságszámba menő villamos állomáshoz érünk. A villamos 1898 és 1974 között közlekedett Szabadka és Palics között. Átellenben a sarkon található a valamikori Abbázia mozi, amely Opatija város olasz elnevezéséről kapta a nevét, valószínűleg azért, mert Palics szelleme erre a városra emlékeztetett.
Onnan a Spliti fasorra jutunk, melyet akár a platánfákról és a legmutatósabb villákról is elnevezhettünk volna. Az első palicsi villák a 19. század közepén épültek, ami az akkori kor divatjának nevezhető, s ezen a környéken is elterjedt. A villák a nyári időszakra készültek, s a svájci nyaralók mintájára épültek, fafaragással gazdagon díszített tornáccal. Ezek a villák között rejtőzik Marije Karlović Gabrić Galériája. A kiállításon a palicsi ismert festőnő több száz, virágokat és Palicsot ábrázoló képe látható.
Palicsi sétánkat a Spliti fasorra érve akár be is fejezhetjük, de onnan újabb palicsi titkok nyomába is eredhetünk.